OLVASS ÍRJ OSZD MEG::.. BLOGGOLJ

H1N1 TÉVHITEK, vagy nem TÉVHITEK

h1n1 influenza, H1N1 virus, megfázásAz alábbi tévhitek felsorolást (lásd alul) a H1N1 -el kapcsolatban hiteles forrásból  ollóztam, ezzel is segítve a tájékozódást.

Tévhit, hogy az influenza az egészségeseket nem betegíti meg.

Az északi féltekén csak ősz végén kezdődik az influenza szezon. Minden okunk megvan arra, hogy fokozott óvintézkedéseket vezessünk be, mert sok ember fogja elkapni az influenzát az idei szezonban, és bár a többségük valóban enyhe tünetekkel betegszik majd meg, mintegy 0,5-1% kórházi kezelésre kerül a súlyos lefolyás miatt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ki ez az 1%.

A tapasztalatok megerősítették, hogy a nagyszámú enyhe megbetegedés mellett ritkán, de számítani kell nagyon súlyos lefolyású megbetegedésekre és halálesetekre is. A halálesetek többsége a 25-64 évesek között fordult elő, az elhalálozottak 47-60%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokból került ki. A többieknek nem volt alapbetegségük. A járványveszély kettős, hiszen a szezonális és a pandémiás járvány is kibontakozhat. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke országos vészhelyzetnek nyilvánította a H1N1 influenza vírus terjedését.

 

Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó influenza

Az influenza megbetegedések kockázata a 2009-2010-es influenza szezonban A védőoltás kockázata
Influenza 1:25-30 Kórházi kezelés, tüdőgyulladás max. 1:100 ITO, lélegeztetés max. 1:250 Halál max. 1:1000 Gyakori mellékhatás (≥1:100 és <1/10): fájdalom, erythema, duzzanat és induratio az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet. Nem gyakori (≥1:1000 és <1:100: fejfájás, arthralgia, verítékezés, láz, myalgia. Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során. Egyéb súlyos reakciók csak extrém ritkán fordulhatnak elő. Guillain-Barré szindróma. Vitatott, hogy van-e többlet kockázat: ha van is, az nem több 1:1 000 000-nál allergiás reakció:    1:1 000 000 halál: nincs igazolt haláleset az oltással összefüggésben

Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.

Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer erősítése. A vitamindús, egészséges táplálkozás, a mozgásban gazdag életmód fontos eleme az aspecifikus védekezésnek, a szervezet erősítésének. Ez persze nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, azonban segíthet a gyorsabb gyógyulásban.

A vitaminkúrák általában csak akkor hatásosak, ha valaki vitaminhiányban szenved. Az általános populáció számára azonban – főleg megelőző jelleggel – a nagy dózisú vitaminszedés nem ajánlott.

Egy 29 vizsgálat eredményeit áttekintő tanulmány megvizsgálta, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran előforduló hurutos/megfázásos megbetegedéseket C-vitamin szedéssel. Az eredmények alapján a nagy dózisú C-vitamin szedés megelőző jelleggel nem ajánlott az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyított.

Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy pl. a homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére, bár egyes eredmények szerint a betegség lefolyásának idejét kissé lerövidíthetik. A védőoltások szerepe a fertőző betegségek visszaszorításában egyértelmű.

Tévhit: Az influenza elleni védőoltás nem biztonságos

Az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül Magyarországon mintegy egymillió ember kapja meg ezt az oltást éventeiv, az elmúlt évtizedben több mint 16 millióan. Az oltás jól tolerálható, eltekintve az esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól az oltás helyén. Ritkán azonnali típusú allergiás reakció, mint pl. bőrpír, csalánkiütés, hörgőszűkület is kialakulhat az oltással kapcsolatban, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban található reziduális tojás fehérjék okoznak.

A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet jelenteni kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, és ezek minden esetben kivizsgálásra kerülnek.

Az influenza elleni védőoltásokat követő esetleges szövődmények tekintetében a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli.

Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás kötelező, ezt az ÁNTSZ rákényszeríti az emberekre. A fertőző betegségek elleni tevékenység során alkalmazott primer prevenciós eszköztár egyik legfontosabb összetevői a védőoltások. A magyar védőoltási rendszer több pilléren nyugszik:

  • Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások
  • A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások
  • A megbetegedési veszély esetén ajánlott védőoltások – az influenza elleni védőoltás ebbe a csoportba tartozik
  • Valamint a külföldi utazással kapcsolatos védőoltások.

Az influenza elleni védőoltás esetén a beavatkozás egyénre szabott. Meghatározó az egyéni motiváció, és mivel a rizikócsoportoknak ajánljuk fel, akik veszélyeztetettek a súlyos lefolyásra, kedvező eredmény-kockázat arány is. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a teljes lakosság 60%-nak a védőoltása már elegendő ahhoz, hogy az influenza terjedését is visszaszorítsuk vele. A populációs szintű védelem azt jelenti, hogy azok számára is védelmet jelent az oltás, akik saját maguk nem oltottak, mert nem lesz kitől megkapniuk a vírust. Az a cél tehát az, hogy minél magasabb átoltottságot érjünk el. Egy ok a védőoltásra az egyéni védelem, a másik ok pedig környezetünk védelme. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók. Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket, azaz a populációs szintű védelmet élvezik.

Tévhit, hogy a fertőző betegségek, és így az influenza is megelőzhető pusztán a megfelelő higiénés viszonyokkal.

A fertőző betegségek kórokozók, baktériumok vagy vírusok okozzák. Kizárólag higiénés viszonyokkal nem előzhető meg, hiszen ezek a szemmel nem látható kórokozók a levegőben, használati tárgyakon is előfordulnak. Számos lehetőség van tehát a fertőzésre, sem esély, sem lehetőség nincs arra, hogy a kórokozókkal történő esetleges kontaktus során bármiféle higiénés tevékenység pl.: kézmosás a kórokozók az emberről vagy az ember környezetéből eltávolodjanak.  

Tévhit, hogy a védőoltások megbetegedéseket vagy halált okozhatnak, illetve hogy a hosszú távú káros következményeket nem is ismerjük.

Természetesen mint minden beavatkozásnak úgy a védőoltásnak is lehetnek mellékhatásai. A védőoltások azonban biztonságosak, a nem kívánt következmények nagyon ritkák, és azok kockázatát jócskán túlszárnyalja az oltás által biztosított egészségnyereség.

Az oltásokkal kapcsolatos nem kívánt események túlnyomó többsége csupán átmeneti, enyhe kellemetlenség pl. duzzanat az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet. Súlyosabb mellékhatások az ún. oltási szövődmények, melyek igen ritkán fordulnak elő. Oltásokkal összefüggésbe hozható haláleset pedig olyan ritkán fordul elő, hogy statisztikai értelemben vett kockázat ezekből az adatokból szinte nem is számítható.
Az oltásokkal kapcsolatos adverz reakciókat minden esetben jelenteni kell, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban a védőoltás okozhatta-e azokat.

A thiomersallal kapcsolatos tévhitek

A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület, amelyet tartósítószerként alkalmaznak néhány oltóanyagban. Az új influenza elleni hazai oltóanyag minimális mennyiségben tartalmazza. A thiomersal vízben oldódó anyag, a szervezetből gyorsan kiürül. Nincs semmi olyan bizonyítékon alapuló megfigyelés amely igazolta volna, hogy a thiomersalnak mellékhatása lenne. Az egyes oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nincs.

A védőoltások biztonságával foglalkozó Globális Tanácsadói WHO Bizottság (GACVS) 2003. augusztusi állásfoglalása szerint nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott thiomersal (etil-higany) expozíciójának toxikus mivoltára. A Bizottság a legújabb pharmakokinetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy biztonságossági szempontok alapján nincsen ok a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal folytatott oltási gyakorlat megváltoztatására.
Az állásfoglalása alapján a magyarországi védőoltási gyakorlatban thiomersal tartalmú vakcinákat veszély nélkül használhatjuk. 

Tévhit a védőoltások és az autizmus kapcsolata

Már évekkel ezelőtt lezárultak az autizmusra vonatkozó nemzetközi szakmai viták, mégis ez a kérdés újra és újra előkerül. Ez a történet úgy kezdődött, hogy egy hipotézisre alapuló vélemény médianyilvánossága Angliában pánikhangulattal és azzal a következményekkel járt, hogy visszaesett az oltások száma, amelynek következtében halálozásokkal is járó kanyarójárvány alakult ki. Időközben Angliában legalább 6 széleskörű vizsgálat bizonyította a hipotézis megalapozatlanságát. 

Az oltottak is megbetegedhetnek influenzában

Ezt az érvet általában bizonyítékul szokták felhozni arra, hogy a védőoltások nem hatásosak. Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos.

Egyrészt: nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100 %-os védettséget nyújtana. Az oltóanyagban található vírus ugyanis előzőleg elölik. Az egyéni érzékenység és immunválasz miatt nem minden oltottban történik meg a megfelelő immunválasz. Attól, hogy az oltás 100-ból mondjuk, csak 70-80 influenza megbetegedését véd ki, még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. Ráadásul azoknál, akik a védőoltás ellenére mégis megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei alapján ugyanis azt mondhatjuk, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is. 

Tévhit, hogy lehetnek olyan oltóanyag gyártási tételek, amelyek az átlagosnál több szövődményt okoznak, ezért „résen kell lenni”, nehogy ezekből a gyártási tételekből származó oltóanyagot adjanak be nekünk vagy gyermekünknek.

A veszélyes szállítmányok koncepciója téves. Az oltóanyagot ugyanis gyártási tételenként ellenőrzik és döntenek a felhasználhatóságáról. A védőoltást követő nem várt eseményeket nyomon követő rendszerek azokat az eseményeket rögzítik, amelyek feltételezhetően kapcsolatban lehetnek az oltásokkal. Tartózkodni kell azonban attól, hogy pusztán az időbeli közelség miatt ok-okozati összefüggést tulajdonítsunk nekik. Más szóval az oltásokat követő események bekövetkezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy azokat valóban az oltás okozta. Ezért ezeket az eseményeket részletesen ki kell vizsgálni. Az oltóanyag termelés jellemzője minden technikai haladás ellenére a konzervatív szemlélet és szabályok dominanciája. A termelő felelőssége a minőségbiztosítás, a GMP (Good Manufacturing Production) technika alkalmazása. Ennek keretében a közti és végtermékek hatásosságát és ártalmatlanságát vizsgálják.

Az állami oltóanyag ellenőrzés egyik fontos lépése a törzskönyvezés, amely a WHO követelményeinek is megfelelő szempontok szerint vizsgálja a készítményeket, és javaslatot tesz a forgalomba hozatali engedély kiadására.

 A felszabadítás nem más, mint a törzskönyvezett készítmények gyártási tételeinek laboratóriumi ellenőrzése a forgalomba hozatal előtt.

Az oltóanyag ellenőrzés nem ér véget a piacra kerüléssel. Az oltásokat követő vizsgálatok során  a szövődmények bejelentésének regisztrálása, kivizsgálása, a hatásosság figyelemmel követése a feladat. Indokolt esetben javasolhatják a készítmény forgalomból történő kivonását, sürgős esetben azonnali letiltását.

Tévhit, hogy az oltóanyagok alkalmazása növeli a mellékhatások kockázatát, és túlterheli az immunrendszert. Jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.

A szervezetünk nap, mint nap különböző antigéneknek van kitéve. Egy felső légúti vírusos fertőzés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a normál fertőzéseknek tükrében valószínűtlen, hogy az oltóanyagokban lévő néhány antigén számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy hogy immunszuppressziót okozna.

Tévhit, hogy a vakcina az agyi idegeket érintő Guillain-Barré-szindrómát (GBS) válthat ki.

A Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le az új influenzaoltással kapcsolatban.v Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az ezt követő oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, Egyesült Államokban elvégzett eset-kontroll vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta.viA szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható14. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza súlyos szövődményei. Az orvosi szakirodalomban szövődményeket is leírtak, mint pl. neuralgia, oculo-respiratorikus szindróma, paraesthesia, átmeneti trombocitopénia, de ezek szintén extrém ritkán fordulnak elő. 

Forrás: Egészségügyi Világszervezet, valamint a CDC tájékoztatói

ShareThis

TÁRSKERESŐK IGAZI ÚJ KAPCSOLATOK - TITOK VONZÁS TÖRVÉNYE
-->